Talaj ürülékében,

Talaj ürülékében. Interjú – Talaj: élő kincs a talpunk alatt

Utolsó módosítás Tele van élettel, a mikroszkopikus méretű organizmusoktól kezdve a nagyobb emlősökig, amelyek mind kölcsönhatásban állnak egymással a hasonlóan gazdag mikroélőhelyeken.

Kölcsönhatásuk élelmiszert és rostokat, tiszta vizet, tiszta levegőt és szintetikus vegyi anyagoktól mentes ipari folyamatokat, sőt számos betegség ellen még orvosságot is biztosít számunkra. David Russell-lel, a németországi Senckenberg Természettörténeti Múzeum munkatársával beszélgettünk a talaj biodiverzitásáról és arról, hogy ez mit jelent a bolygónk számára. Mi a talaj? A talaj egy komplex, dinamikus és élő test, amelyet a Föld élő bőrének tekinthetünk.

talaj ürülékében

Ásványi és szerves elemekből, talaj ürülékében levegőből és vízből áll. Nagyon általánosan megfogalmazva az ásványi elemek olyan szemcsékből állnak, mint a különböző vegyi anyagokat tartalmazó homok, iszap és agyag, míg a szerves összetevők az élő organizmusokból, köztük növényekből, baktériumokból, gombákból, az állatokból és ezek maradványaiból származnak. A talajok a biodiverzitás fontos közegei, tározói. Az összes organizmus egynegyede-egyharmada a talajban fordul elő. A talaj biológiai sokféleségében különböző szervezetek vannak jelen, a mikroszkopikus méretű baktériumoktól és fonálférgektől kezdve az ugróvillásokig, atkákig, százlábúkig, földigilisztákig, vakondokig és egerekig.

E csoportok mindegyike fajokban gazdag. Például csak Németországban 50 különböző földigilisztafajt ismerünk.

talaj ürülékében

Valójában a talajélet változatossága gyakran lényegesen nagyobb, mint ugyanazon a helyen a földfelszín felett. Gyakran idézett szám, hogy egy köbméternyi erdőtalajban akár gerinctelen faj is élhet.

A hatás mechanizmusa szerint[ szerkesztés ] A közvetlen trágyák szerves, illetve ásványi alkotói olyan, a talajból nem kellő mennyiségben felvehető anyagok, amelyek előnyösen hatnak a termesztett növények fejlődésére. Ezeket két nagy csoportra bontják: az egyoldalú trágyák hatása pusztán kémiai: ezekből a tápanyagok egyszerűen kioldódnak; a teljes trágyák nemcsak tápanyagot szolgáltatnak, de fizikai hatásuk is kedvező. Teljes trágya az istállótrágya, a keveréktrágya, bizonyos esetekben a fekália emberi ürülék és a zöldtrágya. Az egyoldalú trágyákat a bennük domináns tápanyagok szerint nevezzük meg. Fő típusaik a nitrogén- a foszfor- és a káli-trágya.

Mi történik a talaj ökoszisztémájában? A talaj ökoszisztémái nagyon különbözőek, különösen a mikroélőhelyek szintjén.

Ugyanaz a talajblokk nagyon sokféle élőhelyet tartalmaz — talajfelszín, a felszín alatti tömör talaj és a pórusok —, amelyek mindegyike különböző szervezeteknek ad otthont. Például a talajban élő organizmusok többsége a talajpórusoktól függ és azokban él. Ezeket levegő vagy víz töltheti ki, és mindegyikben organizmusok különböző csoportjai élnek.

Másféleképpen is lehet tekinteni a talaj élőhelyeire. Például mikroszkopikus méretű határrétegek vannak a talaj részecskéi között, továbbá biológiai gócok alakulnak ki, mint amilyen a rizoszféra, ahol a növények gyökerei vannak, vagy a földigiliszták odúi körüli driloszféra. Talaj ürülékében térbeli kiterjedés is nagyon fontos. Mégis mindezek a fajok az összes ilyen élőhelyen együtt élnek és kölcsönhatásban vannak egymással, ezt nevezzük talaj biomnak.

talaj ürülékében

Például ezek a fajok táplálhatják egymást, vagy az egyik faj ürüléke tápanyagot szolgáltat más fajoknak. Ezek a kölcsönhatások a talaj biomban létfontosságúak a talaj funkciói szempontjából, amelyek viszont ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Milyen szolgáltatásokat nyújt a talaj? A talaj szerkezete és a talaj szerves anyaga a két legismertebb példa, amelyek fontosak az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából.

A talaj szerkezet ét [i] meghatározza, hogy a különböző részecskék hogyan állnak össze a talajmátrixban. A talaj a talajrészecskék nagyobb és kisebb összetapadt halmazainak kombinációjából, levegővel és vízzel töltött pórusokból stb.

talaj ürülékében

A talajban élő fajok közvetlenül hathatnak a talaj szerkezetére. Például a földigiliszták feltúrják a talajt, ezzel átmozgatják azt és megváltoztatják a talaj szerkezetét.

  • Talaj ürülékében. Trágya – Wikipédia
  • Interjú – Talaj: élő kincs a talpunk alatt — Európai Környezetvédelmi Ügynökség
  • Érték a talpad alatt! - Nébih

Ennek következtében új pórusok alakulnak ki, mások pedig elzáródnak, így egyes részek tömörebbek lesznek, vagy új élelemforrást teremtenek a talajlakó szervezetek számára.

A földigilisztákat az ökoszisztéma mérnökeinek tekintik, mivel tényleg át tudják alakítani a talajt. A talaj szerkezete kulcsfontosságú tényező a víz körforgása szempontjából is.

Ürülékünkhöz való viszonyunkban egyes összefüggések felismerésére nagyon hasznos a következő szöveget elolvasni és tartalmán elgondolkozni. A felismerés és a cselekedet között viszont van egy bizonyos távolság, amit különböző érvekkel magyarázunk.

Szerepe van annak meghatározásában, hogy mennyi vizet tud felvenni és megtartani a talaj, hogyan tisztítja meg talaj ürülékében, ez a víz hogyan tudja táplálni a növényeket, és talaj ürülékében tovább. Képzeljük el, mit jelentene a mezőgazdaság, az árvizek vagy az egészségünk szempontjából, ha a talaj ürülékében nem tudná megtartani vagy megtisztítani a vizet. Egy másik példa a tápanyagkörforgás, ami magában foglalja, hogy mennyi szerves anyagot — azaz szenet, nitrogént és foszfort —vesz fel és tárol a talaj.

A talajba jutó szén mind szerves eredetű, és ez képezi a talaj táplálékhálózatának alapját. A szerves vegyületeket, például a leveleket és a gyökércsúcsokat a talajban élő szervezeteknek egyszerűbb vegyületekre kell lebontaniuk, mielőtt a növények felhasználhatnák azokat. E szervezetek nélkül belefulladnánk az talaj ürülékében.

Vannak olyan detox lábtapasz, amelyek a légkörben lévő nitrogént ásványi nitrogénné alakítják át, amely elengedhetetlen a növények növekedéséhez. A tápanyagokat a gombák szállítják a talajban az egyik helyről a másikra.

talaj ürülékében

Mindezeket a mikrobiális folyamatokat a nagyobb állatok legelése szabályozza, táplálva ezzel a mikrobákat. Ezt a gazdag és bonyolult kölcsönhatást egy jól működő rendszer lényegének kell tekintenünk, amely aztán a fent említett ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtja számunkra.

Az egészséges talaj tulajdonképpen sokféle előnyt nyújt számunkra.

Talaj ürülékében. Interjú – Talaj: élő kincs a talpunk alatt

A tápanyagkörforgás például kulcsszerepet játszik az élelmiszer- és rosttermelésben. A vízkörforgással is egyértelmű kapcsolat mutatható ki.

Ha megváltozik vagy tönkremegy a talaj szerkezete, az befolyásolja a talaj víztisztítási, vízfelvételi és vízmegtartási képességét is. A talaj tömörödése vagy leburkolása például több árvizet okozhat. A talaj mikrobiális enzimjeit laboratóriumokban különítjük el, hogy lássuk, hogyan használhatók fel az iparban.

Ezek az enzimek helyettesíthetik a vegyi anyagokat, például a papíriparban. Ugyanígy a gyógyszeripar is talajbaktériumokat használ gyógyszerek fejlesztéséhez, beleértve a penicillint [ii] és a sztreptomicint [iii].

Eleget tudunk-e a talaj biodiverzitásáról? A talajbiológia viszonylag fiatal kutatási terület.

VÍZÖNELLÁTÓ -Az ürülék(hez)től való (v)iszonyunk

Ráadásul a talaj egy rejtett környezet, nehéz megfigyelni. Mindezek ellenére hajlamosak vagyunk alábecsülni azt, amit tudunk.

Talaj ürülékében. Interjú — Talaj: élő kincs a talpunk alatt A komposztálásról Mi a komposztálás? Ez egy természetben is előforduló folyamat. Utolsó módosítás Tele van élettel, a mikroszkopikus méretű organizmusoktól kezdve a nagyobb emlősökig, amelyek mind kölcsönhatásban állnak egymással a hasonlóan gazdag mikroélőhelyeken. A folyamat során a szerves anyagokból tápanyagokban gazdag komposzt keletkezik.

Európában jó általános ismereteink vannak arról, hogy az organizmusok mely csoportjai fordulnak elő a talajban, és melyek a talajt alkotó fő fajok. Elég jól értjük, hogy mi hajtja a biodiverzitást, és alapvetően értjük, hogy az emberi talajhasználat miként befolyásolja a talaj biodiverzitását. Számos információforrás áll rendelkezésre a talajról, egyebek mellett a talaj biológiai sokféleségének európai atlasza [iv]amelyet a Közös Kutatóközpont készített el, valamint a talajbaktériumok francia atlasza [v].

Azonban az időbeli változás nyomon követéséhez idősorokra van szükségünk a talaj biológiai sokféleségéről. Gyakran védett természeti területekről állnak rendelkezésünkre idősorok, ott pedig azt láthatjuk, hogy a talaj biodiverzitását általában fenntartják és megőrzik. Emellett a jelenleg végzett talajmonitoringok többsége csak a kémiai vegyületeket vizsgálja.

A szennyező anyagok mellet nyomon kell követnünk más paramétereket is, és meg kell értenünk, hogy az éghajlatváltozás vagy a különböző mezőgazdasági módszerek hogyan befolyásolják a talaj biodiverzitását és az ezek által működtetett talajfunkciókat.

Európa-szerte számos tanulmány készült, azonban a tudásanyagot nem összegezték olyan módon, hogy Európa-szerte alapértékeket tudjunk meghatározni. Talaj ürülékében a talaj, és különösen a talaj biodiverzitása rendkívül hely-specifikus.

Trágya – Wikipédia

A hatékony intézkedésekhez gyakran részletesebb és helyspecifikus információkra talaj ürülékében szükség, nem csak a biodiverzitásról, a fajok megoszlásáról és az adott helyen megfigyelhető kölcsönhatásokról, hanem például az emberi tevékenységek és az éghajlatváltozás hatásairól is az adott helyen.

Melyek a fő fenyegetések ma a talaj biodiverzitására? Számos fenyegetés van, köztük a földhasználati gyakorlatunkhoz kapcsolódó szennyezés. Az intenzív gazdálkodásban használt növényvédő szerek, gyomirtó szerek és más vegyi anyagok hatnak a fajok eloszlására, és károsítják a talaj biodiverzitását. További fenyegetést jelentenek a fizikai változások, például a talaj tömörödése és leburkolása, amikor talaj ürülékében felületekkel, például betonnal vagy aszfalttal borítják be a talajt.

A tömörödés csökkenti a pórusokat, és a pórusokban élő állatokat sújtja, míg a talaj leburkolása elvágja a szén és a víz útját a talajba, és a fajok terjedését is csökkenti. Mivel kisléptékű és viszonylag lassú folyamat, a talajban élő fajok terjedését gyakran figyelmen kívül hagyják.

Interjú – Talaj: élő kincs a talpunk alatt

Hosszabb távon azonban valójában nagyon is aktív terjedés folyik a tájban, ami lehetővé teszi a talaj nagyfokú biodiverzitását. Azzal, hogy a táj szintjén, a felszínen a monokultúrás termeléssel és a tájkép homogenizálásával csökkentjük a biodiverzitást, azt is kockázatjuk, hogy csökken a talaj biológiai sokfélesége.

Az éghajlatváltozás hatásai, például a csapadék jelentős ingadozásai aszályok vagy árvizekszintén befolyásolhatják a talaj biodiverzitását.

  1. Érték a talpad alatt!
  2. Hogyan lehet meggyógyítani a fordított papillómát
  3. Но какой незначительной должна была казаться задача переделки целого мира тем, кто создал его солнца.
  4. Элвин.

Ha következetesen csökkentjük a fajok sokféleségét, az hatással lehet a talaj említett működéseire is. Mit teszünk Európában a talaj védelme érdekében?

A tápanyagutánpótlás jelenlegi gyakorlata, lehetőségei ökológiai gazdálkodásban

Globális és európai erőfeszítések és kezdeményezések is vannak a talaj védelme érdekében, mint a talajjal kapcsolatos globális partnerség [vi]továbbá uniós politikák és irányelvek vannak érvényben — saját becslésem szerint legalább 18 irányelv, köztük a közös agrárpolitika. Ezek különböző területekkel foglalkoznak, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésétől kezdve a fenntartható földhasználaton át egészen a szemléletformálásig.

E politikák és irányelvek jobb végrehajtása minden bizonnyal jó előrelépés lenne a talaj biodiverzitása szempontjából. Helyi szinten számos intézkedést lehetne hozni, mint a műtrágya- és növényvédőszer-használat csökkentése, valamint a mezőgazdasági talajon a talaj ürülékében gazdálkodás bevezetése. A fenntartható fejlődési célok talaj ürülékében fele kapcsolódik a talajhoz, legyen szó talaj ürülékében tiszta vízről, az éghajlatváltozás mérsékléséről vagy az éhezés felszámolásáról; egészséges talaj nélkül nem lehet elérni ezeket a fenntartható fejlődési célokat.

További a témáról