Yersinia baktériumok
A Wikimédia Commons tartalmaz Yersinia pestis témájú médiaállományokat és Yersinia pestis témájú kategóriát. A Yersinia pestis, korábbi nevén Pasteurella pestis egy yersinia baktériumokamely a pestis kórokozója. Gram-negatívfakultatív anaerob pálca.
A történelem során több, az európai kontinens lakosságának akár harmadát elpusztító járványt váltott ki. Fertőzés lefolyása[ szerkesztés ] A fertőzést közvetítő vektor a bolhamely fertőzött állatok vérét szívva, majd az emberre áttelepedve közvetíti a kórt.
A baktérium a bolha tápcsatornájában koaguláz enzimet választ ki, mely a sejteket összetapasztja, ezzel lezárva az állat gyomrát.
A kiéhezett bolha új élelemforrást keres, és csípésekor az összetapadt baktériumcsomókból leszakadó darabok bejutnak a gazda keringésébe. A baktérium annak ellenére, hogy a fagociták felismerik és megtámadják tovább képes szaporodni.
Yersinia pestis
Idővel bejut a nyirokcsomókbaahol duzzanatot hoz létre főleg a nyaki és lágyéki területen. Ezek idővel elfeketednek és kifakadhatnak, kellemetlen szagú, gennyes sebet hozva létre.
Ez az planyhelminthes planaria kiválasztása. Ha ezen a védelmi vonalon is átjut a baktérium, tüdőgyulladást, tüdővizenyőt, meningitist okoz.
Ez az egész testben gyulladási folyamatot idéz elő, mely magas lázzal és magas fehérvérsejtszámmal leukocitózis jár. Ebben a stádiumban a fertőzés szinte yersinia baktériumok nélkül halálos.
A bubópestis sztreptomicin és tetraciklin antibiotikumokkal általában gyógyítható, de a tüdőpestis és szeptikus fertőzés esetén a kezelés gyakran hatástalan.
Felfedezése, Története[ szerkesztés ] -ben fedezte fel Alexandre Yersin svájci orvos és bakteriológus egy hongkongi járvány folyamán. A felfedezéskor a Pasteurella pestis nevet kapta, de ben Yersinia pestisre nevezték át. Valószínűleg Kelet-Afrikából származik, máig is itt fordul elő a legtöbb megbetegedés.
A legveszélyeztetettebb területnek Madagaszkárt tartják.
Az első pestisvakcinát ban állították elő.
