A könyvelőd nem tehet róla!

Aki még nem hozott létre céget vagy nem növesztett fel egyet, az nem biztos, hogy egyetért majd azzal, ami a címben áll! Pedig itt most nem arról a divatos gyakorlatról lesz szó, amivel szembeállítanak munkavállalót, könyvelőt, tulajdonost és ügyvezetőt. Az kétségtelen, hogy egy működő gazdaságnak és a munkavállalóknak is szüksége van vállalkozó szellemű emberekre, akik cégeket hoznak létre és vállalkozásokat visznek sikerre.

A NAV pénze az biztos

Azt azonban kevesebben tudják, hogy a becsületes vállalkozónak nem mindig van pénze.

Az sehol sincs törvényben meghatározva, hogy a tulajdonosnak ki kell tudnia vennie az osztalékot.

Könnyen előfordulhat, hogy elvileg kiveheti, azonban nincs rá pénze. A kettős könyvelési rendszer nem garantálja, hogy jusson pénz az osztalék és terheinek kifizetésére.
A törvények csak annyit “garantálnak”, hogy a NAV, az állam kapja meg az adókat, járulékokat, mindenféle bérterhet, s hogy a dolgozóknak is meg kell kapniuk a fizetésüket.

Kinek dolgozik a könyvelő?

A vállalkozók gondolhatják és gyakran viselkednek is úgy, mintha a könyvelők csak nekik dolgoznának.

Igazságtalanság is lenne mást állítani, hiszen a könyvelők tényleg komoly munkát végeznek. Rengeteg törvényt, szabályt és a NAV gyakorlatát is ismerve szigorú határidőkre kell könyvelniük. Ráadásul elvárás velük szemben, hogy még a vállalkozók szabályokra vonatkozó kérdéseire is válaszoljanak, ami elvileg inkább adótanácsadók vagy jogászok feladata lenne.

Lelkes munkájuk és annak ellenére, hogy ezzel megbánthatunk jóindulatú és szorgalmas könyvelőket,  kimondható, hogy a könyvelő idejének jelentős részében nem a vállalkozónak dolgozik, hanem a NAV-nak. Sem a vállalkozó, sem a könyvelő nem tehet róla, de a NAV-nak van valójában szüksége a könyvelési adatokra, nem a vállalkozónak. Persze a vállalkozónak is szüksége lenne gazdálkodási adatokra és sok könyvelő szolgál is ilyesmivel, de idejüket jelentősen leköti az állami elvárások teljesítése.

Ki áll a vállalkozó pártján?

A könyvelőnek nem feladata, hogy legyen pénze a vállalkozónak. A banknak sem feladata. A könyvelő – bár a vállalkozó fizeti – pontos munkájával attól menti meg a céget, hogy megbüntessék. A bank saját profitjáért dolgozik, amikor hitelt nyújt. A szállítók pénzért adnak árut. A vevők néha nem fizetik ki, amit már megkaptak, ez néha likviditási nehézséget okoz.

Akkor ki segíti a vállalkozót?

A vállalkozónak az az információ lenne hasznos, hogy megéri-e a termelés vagy a szolgáltatás amit végez, mi hozza igazából a pénzt és mi veszteséges.

Ilyen információk léteznek és nagyobb cégeknél a kontrolling alá tartoznak, azonban ettől még – ahogyan azt a könyvelőirodák tapasztalják – a vállalkozó simán meglepődhet 20-án és így szól: Ennyi az ÁFA? Nincs is ennyi a bankszámlánkon!

Nem a könyvelők tehetnek a rendszerről

Való igaz, ha a könyvelő téveszt, akkor bírságot kap a vállalkozás, de ettől még mindig a NAV érdeke a könyvelő tevékenysége. A könyvelő akkor állna igazából a vállalkozó szolgálatában, ha munkája középpontjában a vállalkozás minél gazdaságosabb termeléséhez szükséges adatok szállítása lenne a feladata. Sajnos a könyvelés, ahogyan azt jogszabályok előírják, nem ezt a célt szolgálja, s erről a könyvelő nem tehet.

Nincs benne a rendszerben

A könyvelés a történetének kialakulása táján még pénz-szemléletű volt, így a vállalkozó minden nap tisztában lehetett azzal, hogy mennyi pénz áll a rendelkezésére.

A mai kettős könyvelési rendszer – összegabalyítva bonyolult adó-elképzelésekkel, időben eltolt értékcsökkenéssel és más adó-kötelezettségekkel, fűszerezve országos és helyi jogszabályokkal – alkalmatlan arra, hogy a vállalkozó vagy az ügyvezető rátekintve a könyvelésre bármely pillanatban pontosan átláthassa cége pénzügy helyzetét, termelését, árualapjának vagy szolgáltatási ügymenetének megalapozottságát.

Mit tehet a vállalkozó?

Bár divatosan hangzatos, hogy a pénz nem boldogít, azonban a vállalkozást leginkább aszerint ítélik meg, hogy mennyire stabilak a pénzügyei. A vállalkozó jól teszi, ha pénzügyeinek napi frissességű adatait nem a könyveléstől várja. Nagyobb cégek pénzügyi részlege (pénzügyi könyvelés) valamelyest értékesebb adatokat szállíthat a vállalkozó számára, azonban azok gyakran annyira bonyolultak, hogy még mindig szakértő kell az értelmezésükhöz.

Tervezés értelmesen és hasznosan

Vállalatirányítási rendszer nélkül is létezik egyszerű megoldás arra, hogy a vállalkozó biztonságban tarthassa cégét és ezzel együtt még növekedésre is inspirálja – ilyen például a Pelfee.

Ez a tevékenység magában foglalja a kiadások tervezését, a befolyó pénzek elegendően gyakori áttekintését és néhány apróságot.

Nem szabad elbonyolítani! A pénzügyi tervezésnek az a fő „titka”, hogy nem szabad elbonyolítani, hiszen a könyveléssel pontosan az az egyik baj, hogy túl sok és túl bonyolult összefüggéseket tartalmaz.

Növekvő termelés és osztalék

A tervezéshez és áttekintéshez kell némi rendszeresség, de kisebb cégek esetében heti 40-50 perc elegendő hozzá és a milliárdos forgalom elemzésére és megtervezésére sem kell órákat szánni. Ez a fajta tervezés és nyilvántartás nem mentesíti a céget a könyvelés alól, viszont olyan adatokat szállít és döntéseket eredményezhet, melyek a termelés biztonságának és növelésének érdekeit szolgálják, nem pedig csak a NAV bevételét garantálják.

Van tehát praktikus és törvényes megoldás, ami a tulajdonos és az ügyvezető érdekeit is szolgálja. Nem elhanyagolható az sem, hogy így könnyebb növekedésre bírni egy vállalkozást, aminek az lehet a következménye, hogy még a fizetésekre is több pénz jut. Annak pedig örülnek majd a tulajdonosok, hogy nem csak papíron, hanem valóban lesz kivehető osztalékuk.

Tudjon meg többet a Pelfee-ről!

 

  • Tudás
  • Információk
  • Gondolatok

pénzről, gazdagságról, sikerről, boldogságról, mert minden egy gondolattal kezdődik.

Iratkozz fel az ingyenes Gazdagodj azonnal! Hírlevélre!

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.