Családi ráklista, Condyl krém. Valgosocks Krém Vélemények - VALGOSOCKS

Gyurcsányt, Orbánt és Győzikét a rákszűrésre!

Olvasási mód:

Tetszett a cikk? Tüdőrák, vastagbélrák és emlőrák - ezekre van a legnagyobb esélye egy magyarnak. A nagy esély pedig nem kis túlzás: rákos megbetegedések tekintetében elsők vagyunk a világon.

Miért nem járunk szűrésekre? És miért nem járnak a politikusaink? Bodoky György professzorral, a Szent László Kórház onkológiai osztályának főorvosával beszélgettünk régiós hátrányról, elégtelen PR-ról és alternatív kezelésekről. Ennyire rossz itt a helyzet? Ez a régió két alapvető dologban különbözik Nyugat-Európától: az egyik a rák előfordulásának gyakorisága, a másik a terápiás lehetőségek hozzáférhetősége, amelyet nyilván az adott országok gazdasági helyzete határoz meg.

Az onkológiai ellátás ugyanis nagyon drága, így mindenki nem juthat hozzá a legkorszerűbb kezelésekhez. Szeretnénk a rendelkezésre álló adatbázisok feldolgozásával feltárni a kiugró gyakoriság okait, kideríteni azt, miért ismerjük fel később a betegségeket. A lakosság egészségtudatosságának formálása is meghatározó a diagnózis korai felismerése, a betegségek megelőzése szempontjából. A stigmák, az előítéletek, a családi ráklista, a betegség késői felismerése, a terápiákhoz és a megelőző eszközökhöz való hozzáférés egyenlőtlenségei miatt a rákos megbetegedések száma ebben a régióban jóval meghaladja az európai uniós átlagot.

A résztvevő 11 ország orvosai adatokat gyűjtenek a betegség előfordulásáról és nyilvántartásáról, tendenciáiról és változásának üteméről, a gyógyszerpiaci szabályozásokról, a családi ráklista politikákról, az ellátás szerkezetéről, a dolgozók és a páciensek képzéséeől, az internet szerepéről.

A SEEROG egyes adatai szerint Magyarországon, Horvátországban, valamint Lengyelországban a legrosszabb a helyzet: ezer főre vetítve a magyarok mintegya horvátokmíg a lengyelek embert veszítenek el évente. Horvátországban például szabadabb a gyógyszerhozzáférés, mint nálunk.

Condyl krém. Valgosocks Krém Vélemények - VALGOSOCKS

A szlovákok eufórikusak, hogy nekik milyen pozitív irányba változtak a lehetőségeik, az családi ráklista két évben egyre jobb lett a finanszírozásuk.

Oroszországban elképesztő különbségek vannak: Moszkva és Szentpétervár egyes kórházaiban nyugat-európai színvonalon gyógyítanak, de az ország más régióiban középkori viszonyok uralkodnak.

Törökországban is hasonló a helyzet: Isztambul és Ankara mellett mintha nem is létezne a keleti régió.

Romániában lényegesen szűkebb kapacitások, mint nálunk. A lengyelek pedig sokban hasonlítanak hozzánk. A tüdőrák a leggyakoribb, ezt a férfiaknál vastagbélrák, a nőknél az emlőrák követi. Az adatnyilvántartásunk, az országos rákregiszter ezer sebből vérzik, az azonban kiderül belőle, hogy nálunk más országokhoz mérve extrém magas a rák előfordulási gyakorisága. Családi ráklista azonban már nem ad választ, hogy az adott terápiák alkalmazása mennyire eredményes.

A hiányos adatbázisnak több oka is van. A leterhelt osztályos orvosnak két helyre kellene mindent lejelentenie kódok formájában, amihez fáradt és elfoglalt. A kódolást az is torzítja, hogy az intézmény finanszírozása függ a kódolt terápiától, így az is előfordulhat hogy csak a legrentábilisabb adatokat továbbítják. Ráadásul a regiszter több fontos dologra rá sem kérdez. A csehek adatbázisa évtizedekkel előttünk jár, abból az is kiderül, hogy egy-egy ráktípusnál milyenek a túlélés esélyei.

Mi az ötéves túlélést legfeljebb saccolni tudjuk. Ennek ellenére azonban sok gyógyszer késleltetve kerül hozzánk, amelynek nyilván gazdasági okai vannak. Ma Magyarországon van családi ráklista olyan terápiás protokoll, ami nem elérhető, de az is igaz, hogy Nagy-Britanniában például sok olyan terápia nem finanszírozott, ami nálunk igen.

Bizonyos országokban nagyobb a hozzáférés lehetősége, míg másutt - mint például nálunk — szigorúbb, szűkebb a rendszer. Azért van mozgástér. Az onkológia nagyon gyorsan fejlődik, szinte havonta jönnek ki új gyógyszerek, amelyeknek a regisztrációja azonban akár egy évig is eltarthat. Egy jóérzésű orvos ezt az időszakot nem tudja, nem családi ráklista kivárni, hiszen egy korszerűbb készítmény meghosszabbíthatja a betege életét.

Szociális Média

Ha azonban az egészségbiztosító ezt nem fedezi, akkor nem lehet mit tenni, márpedig a regisztráció előtt eddig nem volt erre mód. Ma már azonban Magyarországon is családi ráklista arra lehetőség, hogy kérvényezze az orvos egy-egy beteg esetében, a támogatást, ezt nevezzük off-label kezelésnek.

Ez nem szül jó vért, ráadásul a korszerű onkológiai ellátás a különböző szakmák szoros együttműködését igényli. Észnél kell lenni. Én egy nagy intézményben dolgozom, szerencsés helyzetben, mert bár megvan, hogy mennyit költhetek, de ezt minden hónapban túllépjük, mégsem volt belőle baj. Mi nem anyagi korlátok alapján döntünk, de van olyan hely az országban, ahol ez is közrejátszhat.

Égető szükség van arra, hogy a diagnózist még korai stádiumban ismerjük fel. Fontosak persze a korszerű terápiák, de a legfontosabb mégis az, hogy időben felismerjük a betegséget. Számtalan olyan betegség van, amelynél egy megfelelő szűrőprogrammal drámain csökkenthető lenne a halálozás, családi ráklista néhány év alatt.

Ilyen az emlődaganat, a nőgyógyászati és a vastagbélrák. Minden eszközt be kellene vetni ennek érdekében. A médiának például naponta kellene a vastagbélszűrésről érkező Győzikét és más celebeket megszólaltatni, vagy Gyurcsányt és Orbánt elküldeni családi ráklista szűrőprogramra. Nem szabadna ezt a régi gátlásos, témától ódzkodó attitűdöt megtartani.

A behívós rendszer nem túl hatékony, új világot élünk: a PR és a reklám segíthet aktivizálni az embereket. A második leggyakoribb daganatos halálok, a vastagbélrák viszont már sokkal nehezebben eladható, és sajnos a szűrése hazánkban még meg sem kezdődött.

2014 11 21 „Rossz, hogy néha nincs mit enni. Én ki szoktam bírni, Szamit és Nikolát sajnálom”

Szerintem esetleg bónuszt lehetne építeni a rendszerbe, például úgy, ha az egészségbiztosítási járulékot mondjuk 2 százalékkal mérsékelnénk azok számára, akik részt vesznek a szűrésen. Ez megtérülne, sokkal olcsóbb lenne a társadalomnak.

Gyurcsányt, Orbánt és Győzikét a rákszűrésre!

Mondok egy példát: évente kilencezer ember betegszik meg vastagbélrákban, s ötezer meghal. Egy sikeres szűrőprogrammal, amely a vastagbéltükrözés lenne, 80 százalékkal lehetne csökkenteni a halálozást, ami hozzávetőleg 4 ezer ember életét menthetné meg évente.

Nyugat-Európában nem halnak meg nőgyógyászati daganatban, míg náluk évente nő, míg szűrésre százalékuk jár csupán. Útépítés helyett rákgyógyítást? Oldaltörés hvg. Az önöké hogy áll?

A beszélgetések konklúziója az volt: korlátot kell szabni a kiadásoknak egy országban. Ennek azonban 3 lépcsőfoka van. Az egyik az orvos, aki ebben az önkorlátozásban nem vállalhat szerepet. A legtöbb, családi ráklista tehet, hogy elmondja: egy adott terápiával a beteg jobban jár. Következő szereplőként belép az egészségpolitikus, aki valamilyen szempontok alapján sorrendiséget állít fel, vagy regulációs mechanizmusokat határoz genitális szemölcsök kialakulása. Őt pedig a döntéshozó politikus követi, s az ő felelőssége, hogy a társadalom, a nyilvánosság előtt prioritásokat állítson fel.

A konferencián például elhangzott, hogy egy kilométer autópálya árából hány emlődaganatost lehet meggyógyítani. Ez nyilván demagógia, és nem gondolom, hogy például Nyíregyházára nem kell autópálya, de azt akarom, hogy tudják az emberek: ma Magyarországon évente csak 15 km autópálya építési költségét fordítjuk a többszázezer daganatos honfitársunk gyógyítására. Míg az útépítés történhet később a gyógyítás sajnos utólag nem lehetséges. Ha ez megvan, akkor pedig érvényesítsék akaratukat azzal, hogy olyan politikust választanak, amely az ő elképzeléseiket képviseli.

Egy magára valamit is adó tudományos társaság családi ráklista sokat tehet a közönség felvilágosításáért, mi a Magyar Klinikai Onkológusok Társasága — a szerk. A büdzsé erősebb, mint az én hatni akarásom. Pedig a politikusnak biztosan nincs olyan választója, aki valamilyen módon ne kerülne kapcsolatba a daganatos megbetegedéssel.

Hetvenezer új megbetegedés van évente, s legalább ezren élnek daganatos betegséggel. Egy átlag magyar szavazó környezetében kell, hogy legyen rákos ember. Tény, hogy népbetegséggé vált a rák. Bár kegyetlen családi ráklista feltevés, de volt rá példa, hogy valakin emiatt látott változást?

Egészségügyi statisztikák

De ez persze nem csak a politikusokra igaz. Azt nagy hibának tartanám, ha a betegeim letagadnák, hogy milyen egyéb alternatív kezelésekkel próbálkoznak.

És nyilván ezt tennék, ha azt sugallanám, hogy elzárkózom. Ugyanakkor nagyon szűk mozgásteret hagyok ezeknek a dolgoknak. Egy szempontom van: bizonyított-e a hatása ezeknek a készítményeknek. Az onkológiai gyógyszerek nagyon szigorú procedúrán haladnak keresztül, amíg eljutnak az alkalmazásig, ez akár tíz év is lehet. Ez nagyon hosszú és nagyon költséges folyamat, amelyen a legtöbb alternatívnak mondott készítmény nem megy végig.

Nekünk nincs alapvetően azzal bajunk, hogy egy készítmény a skolasztikus medicina falait lerombolja, de tudnunk kell, hogy milyen a hatása. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket. Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a családi ráklista telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!